2012 évi szabadság

Változások 2012-től.

Fontos szabály, hogy a munkavállalót munkaviszonya után szabadság illeti meg, abban az esetben is, ha a munkavállalót a munkáltató nem teljes munkaidőben alkalmazza.
A munkaviszony szünetelésének idejére alapesetben nem jár szabadság. Ez alól azonban –van kivétel – a keresőképtelenséget okozó betegségtartam, a szülési szabadság, a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára (a Munka törvénykönyvének 2011. júliusi változása előtt ez az időtartam még 1 év volt).

Szabadság abban az esetben is jár, ha a munkavállaló 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadságon van. Szintén jár szabadság a tartalékos katonai szolgálat idejére, és minden olyan munkában nem töltött időre, amely vonatkozásában a munkavállaló távolléti díjban, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.

 Szabadság mértéke:

A fizetett szabadság éves mértéke munkavállalók esetében 20 munkanap, ami a munkavállaló életkorának növekedésével egyre nagyobb.

A 25. évét betöltött munkavállaló éves rendes szabadsága 21 nap,
A 28. életévétől 22 nap, a 31. életévtől 23 nap, majd
A 33. életévtől 24 nap, azután 2 életévenként növekszik 1 nappal, egészen
A 45. életévig, amikor 29 nap évi fizetett szabadság jár a munkavállalónak.

A 45. életévétől 30 munkanapra emelkedik az alapszabadság mértéke.

Szabadság kiadása

A szabadság kiadása esedékességének évében kell, hogy megtörténjen, vagyis csak a tárgyévben vehetőek ki a szabadság napjai, azt következő évre átvinni nem lehet.
Kivételes esetben – ha a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok, illetve fontos gazdasági érdek áll fenn – a szabadságot az esedékesség évét követő év március 31-ig is ki lehet adni.
Kollektív szerződés esetén a következő év június 30-ig.

 A munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály miatt nem tudja kivenni a szabadságát, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül is történhet a szabadság kiadása.
Ha a munkavállaló akadályoztatása egybefüggően 183 nap, vagy azt meghaladja, akkor – a nyáron módosult Munka törvénykönyve szerint – a munkáltató az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül is kiadhatja a szabadságot.
Az alapszabadság egynegyedének kiadása a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell, hogy történjen. A munkavállaló a szabadság ezen részének kiadását a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal köteles bejelenteni.
Ez alól kivétel a munkaviszony első 3 hónapja, amikor a munkáltató nem köteles az éves szabadságkeret időarányos részét kiadni. A munkavállaló azonban a három hónap után akkor is szabadon rendelkezhet szabadságának negyedével, ha a próbaidőt 6 hónapban kötötték ki,
A szabadságot kettőnél több részletben korábban csak a munkavállaló kérésére lehetett kiadni,a Munka törvénykönyvének módosítása óta azonban már kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot. Ellenben ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább 14 összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.

Szabadság megszakítása

A munkáltatónak a szabadság kiadásának időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölnie kell a munkavállalóval.
A már megkezdett szabadság megszakítása a munkáltató részéről a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt lehetséges. Ebben az esetben a szabadságba nem számít be a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.

Szabadság megváltása

A munkaviszony megszűnésekor – amennyiben a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg -, továbbá a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően – ha a munkavállaló a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadságot a munkáltató nem tudja kiadni -, azt pénzben meg lehet váltani. A szabadságot pénzben megváltani más esetekben nem lehet!

Szabadság mértékének túllépése

Amennyiben a munkaviszonya megszűnéséig a munkavállaló több szabadságot vett igénybe, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg.
A Munka törvénykönyve július közepén megjelent módosításának új szabályai részben már életbe léptek, illetve részben 2011. december 1-jétől lesznek hatályosak.
A korábbi tervekkel ellentétben az új Munka törvénykönyvében (Mt.) nem változott a munkavállalók éves rendes szabadsága.

Orosz