A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai 2012

A számlázásra vonatkozó előírásokat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.
törvény valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek tartalmazzák.

1. Számla kibocsátási kötelezettség
Az áfa adóalany az Áfa-törvény számlázásra vonatkozó általános szabálya szerint köteles számlát kibocsátani az általa teljesített termék értékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője részére. 

Számla kibocsátási kötelezettség terheli az adóalanyt a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékébe beszámítható előleg tekintetében is. (E kötelezettség alól kivételt képez a nem jogi személy nem adóalany által fizetett előleg, de csak akkor, ha annak összege nem éri el a 900 ezer forintot és a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője az előlegről számlát nem kér.)
A számlát főszabály szerint az ügylet Áfa-törvény szerinti teljesítéséig de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül ki kell bocsátani.

Az ésszerű idő
•előleg készpénzzel, történő megtérítése esetén haladéktalan (azonnali) számla kibocsátási kötelezettséget jelent,
•a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének az ügylet Áfa-törvény szerinti teljesítésének időpontjáig megvalósuló, készpénzzel történő megtérítése esetén haladéktalan  számla kibocsátási kötelezettséget jelent,
•az előzőektől eltérő esetekben, az ügylet teljesítésétől  számított 15 napon belül (vagyis legkésőbb a 15. napon) teljesítendő számla kibocsátási kötelezettséget jelent, feltéve, hogy a kibocsátandó számlának az Áfa-törvény előírásai szerint áthárított általános forgalmi adót kell tartalmaznia.

Az Áfa-törvény lehetőséget ad arra, hogy bizonyos törvényi feltételek fennállása esetén az adóalany a számlaadási kötelezettségét gyűjtőszámla, illetve egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátásával teljesítse.
 A számla kibocsátási kötelezettség a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó   adóalanyt terheli Az Áfa-törvény ugyanakkor lehetőséget biztosít arra is, hogy a számla kibocsátására kötelezett megbízása alapján, annak meghatalmazottja teljesítse a számla kibocsátási kötelezettséget.

Mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól az adóalany az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása tekintetében, amely a tevékenység közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel adómentes,  feltéve, hogy az ügyletről a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény rendelkezéseinek megfelelő bizonylatot bocsát ki.
Áfával számítottan 900 ezer forintos értékhatár alatt mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól az adóalany, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő olyan nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket), aki/amely az ügylet ellenértékét – a teljesítés napjáig – készpénzzel,  megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri. (Ilyen esetben az adóalanyt nyugtaadási kötelezettség terheli.)

Nincs lehetőség a számlaadási kötelezettség alól való mentesülésre a következő esetekben:
•adóalany felé teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás és ezek előlege (feltéve, hogy az ügylet nem adómentes annak közérdekű, vagy speciális jellegére tekintettel),
•nem adóalany jogi személy felé teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás és ezek előlege (feltéve, hogy az ügylet nem adómentes annak közérdekű, vagy speciális jellegére tekintettel),
•Közösségen belüli termékértékesítés (ide tartozik az új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése is) 
•belföldön kívül, a Közösség területén vagy harmadik államban teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén, feltéve, hogy az adott ügyletteljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van (ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön). A belföldön kívül, a Közösség területén teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében a számla kibocsátási kötelezettség keletkezésének további törvényi feltétele, hogy az adófizetésre a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybe vevője legyen kötelezett.
•jogi személynek nem minősülő nem adóalany részéről 900 ezer forintot elérő, vagy azt meghaladó előleg fizetése,
•jogi személynek nem minősülő nem adóalany részéről 900 ezer forintot el nem érő előleg fizetése, ha a termék vevője, szolgáltatás igénybe vevője számlát kér,
•jogi személynek nem minősülő nem adóalany személy részére teljesített, olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek ellenértékét készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel a teljesítésig
megfizetik, feltéve, hogy az adót is tartalmazó ellenérték eléri vagy meghaladja a 900 ezer forintot,
•jogi személynek nem minősülő nem adóalany személy részére teljesített, olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek ellenértékét készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel a teljesítésig
megfizetik és az adót is tartalmazó ellenérték nem éri el a 900 ezer forintot, de a termék vevője, szolgáltatás igénybevevő számlát kér,

2. Az egyes bizonylatokra vonatkozó szabályok

2.1. Számla
Számla minden olyan okirat, amely megfelel az Áfa-törvény X. fejezetében meghatározott  feltételeknek A számlával esik egy tekintet alá minden olyan okirat is, amely kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja.
A Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany által kiállított bizonylatok közül számlának minősül a termék értékesítéséről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott olyan okirat, amely megfelel a Héa-irányelv23 226-231. és 238-240. cikkével harmonizáló azon elıírásoknak, amelyek abban tagállamban alkalmazandóak, amelyben az adóalanyt
nyilvántartásba vették.
A számla kötelező adattartalma a következő:
•a számla kibocsátásának kelte;
•a számla sorszáma, amely a számlát – kétséget kizáróan – azonosítja;
•termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának adószáma (amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatásnyújtását teljesítette);
•ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett, akkor a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma.
•a termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;
•az értékesített termék megnevezése, továbbá mennyisége, illetve a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető 
•a teljesítés – illetőleg az előleg átvételének, jóváírásának – időpontja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;
•az adó alapja, továbbá az értékesített terméknek az adó nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
•az alkalmazott adó mértéke;
•az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését az Áfa-törvény kizárja;
•adómentesség esetében, valamint abban az esetben, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatásnyújtása
– mentes az adó alól, vagy
– az után a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett;
•új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése esetén az Áfa-törvényben külön meghatározott, az új közlekedési eszközre vonatkozó adatok,
•utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy az Áfa-törvény XV. fejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták;
•használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy az Áfatörvény XVI. fejezet 2. vagy 3. alfejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták;
•pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adó száma.
A számlán az áthárított adót akkor is fel kell tüntetni forintban, ha az ellenérték külföldi  pénznemben kifejezett.Külföldi pénznemben kifejezett adóalap esetén az adó forintban történő meghatározásakor az Áfa-törvény 80. §-ában foglaltak figyelembe vételével kell eljárni. A forint összeg meghatározásához alkalmazott árfolyam olyan árfolyam lehet, amelyet belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyez;
vagy a Magyar Nemzeti Bank hivatalosan közzé tesz. Az MNB árfolyam akkor alkalmazható, ha az adóalany az MNB árfolyam választására vonatkozó döntését az állami adóhatóságnak (bejelentő, változás bejelentő lapon) előzetesen bejelentette.
 

Az előlegről kibocsátott számla annak a termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak az adatait tartalmazza, amelynek az ellenértékébe az előleg beszámítható.
A számla magyar nyelven, vagy bármely más élő nyelven kibocsátható. 
A számla papíralapon és elektronikus úton is kibocsátható.
A papíron kibocsátott számla tekintetében figyelemmel kell lenni a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításának, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet előírásaira is.
A papíron kibocsátott számlának két fajtája van:
- nyomtatványként nyomdai úton előállított számla
- számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla.
Nyomtatványként nyomdai úton előállított számla esetén figyelemmel kell lenni többek között arra, hogy csak az adóhatóság által megállapított sorszámtartománynak megfelelő számla kerülhet alkalmazásra  A nyomtatvány előállítója illetve forgalmazója a nyomtatványt kizárólag adóalanynak értékesítheti, a nyomtatvány értékesítéséről kibocsátott számlájában fel kell tüntetnie az értékesített nyomtatvány megnevezése mellett annak sorszámtartományát is,
valamint a nyomtatvány beszerzőjének az adószámát. A nyomtatványt számlaként felhasználó adóalanynak a nyomtatványt szigorú számadás alá kell vonnia.
Számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla abban az esetben alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása úgy valósul meg, hogy az azt előállító számlázó program kihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a  sorszámozást. 2010. szeptember 27-től a számlán nem kell feltüntetni, hogy az eredeti vagy másolati példány.
Számítástechnikai úton előállított és papírra nyomtatott számla esetén a számla kibocsátójának olyan dokumentációval kell rendelkeznie, amely tartalmazza a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője (vagy jogutódja) által, a számla kibocsátójának (a program használójának) címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy a program maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.  
 
2.2. Egyszerősített adattartalmú számla
A számla egyszerűsített adattartalommal történő kibocsátására a következő esetekben van
lehetıség:

•előlegről történő számla kibocsátás esetén, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok  forintban kifejezettek,
•a számla kibocsátása olyan ügyletről történik, amelynek az ellenértékét az ügylet teljesítéséig a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője készpénzzel,  megfizette.
•az Áfa-törvény előírásai szerint belföldön kívül, a Közösség területén teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtásról történő számlakibocsátás esetén, feltéve, hogy az ügyletet teljesítő adóalanynak az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van  és az adófizetésre kötelezett személy a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője.

Az egyszerüsített adattartalmú számlában egyes adatokat a számla kötelező adattartalmaként meghatározottak szerint kell szerepeltetni.
•az adó alapja és adó nélküli egységára helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege tüntetendő fel,
•áthárított adómértékként 27 % nem tüntethető fel, benne foglalt adóként 27%-os adómérték alá tartozó ügylet esetén 21,26%-os, 18%-os adómértékűnél 15,25%, 5%-os adómérték alá tartozónál 4,76% százalékérték szerepeltetendő.
•áthárított adó összeg nem szerepelhet.

A belföldön bejegyzett adóalany által nem belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott egyszerűsített adattartalmú számlában a következő adatok szerepeltetendőek:
•a számla kibocsátásának kelte,
•a számla sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja,
•a termék értékesítőjének, a szolgáltatásnyújtójának adószáma,
•a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének adószáma, ha az adó fizetésére     kötelezett,
•a termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe,
•az értékesített termék megnevezése, továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető 
•az „Áfa-törvény területi hatályán kívül” kifejezés.

2.4. Számlával egy tekintet alá eső okirat
Számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősülnek mindazok az okiratok, amelyek kétséget kizáróan valamely adott számlára hivatkozva, annak tartalmát módosítják.
Számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával az áthárított adó alapjának, összegének módosítása – így a számla helyesbítése, érvénytelenítése – mellett a számlán feltüntetett egyéb adatok (például helytelen cím) javítása is megtörténhet.
A számlával egy tekintet alá eső okirat nem egy fajta bizonylattípus, hanem azon bizonylatok összefoglaló neve, amelyek egy adott számlára hivatkozva, annak bármely adatát módosítják. Ennek megfelelően tehát a 2007. december 31-ig hatályos általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: régi Áfa-törvény) fogalmai szerinti helyesbítő számla, sztornó számla, illetve az Áfa-törvény szóhasználata szerinti módosító számla, illetve érvénytelenítő számla is számlával egy tekintet alá tartozó bizonylatnak minősül, nevezze is a számlakibocsátó bármilyen néven az ilyen korrekciós bizonylatot. De ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik bármely más, megnevezés nélkül kibocsátott, de valamely számla adatait módosító bizonylat is.
Számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával korrigálható pl. a számítástechnikai úton kibocsátott számlán feltüntetett hibás teljesítési időpont is. Nem feltétlenül szükséges azonban a korrekcióhoz számlával egy tekintet alá eső okiratot kibocsátani, abban az esetben, ha a hibás teljesítési időpontot nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött számla tartalmazza, ilyen esetben a hibás adat az eredeti számlán javítható annak olyan áthúzásával, ami nem eredményezi az eredeti olvashatatlanságát, és a helyes adat beírásával, a javítás időpontjának, okának és a javító személyének feltüntetésével. Nem kell számlával egy tekintet alá eső okiratot átadni a termék vevőjének, szolgáltatás igénybevevőjének akkor sem, ha a számla hibáját a számlának a jogosult részére történő rendelkezésre bocsátását megelőzően észleli az adóalany, ilyenkor a hibás számlát elégséges a számlaadásra kötelezett a saját rendszerében érvényteleníteni, és a jogosult részére egy új, hibátlan számlát kiállítani. Nem korrigálható pusztán számlával egy tekintet alá eső okirattal az olyan hiba, amikor például két hasonló nevű adóalany közül nem a tényleges vevő részére történt számla kibocsátás. 
A számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma a következő:
•az okirat kibocsátásának kelte;
•az okirat sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja;
•hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
•a számla adatának megnevezése,  

2.5. Nyugta
Áfával számítottan 900 ezer forintos értékhatár alatt mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól az adóalany, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő olyan nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket), aki/amely az ügylet ellenértékét – a teljesítés napjáig – készpénzzel, megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri.  Ezekben az esetekben az adóalany köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugtát kibocsátani.
A nyugta kötelező adattartalma a következő:
•a nyugta kibocsátásának kelte;
•a nyugta sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja;
•a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint a neve és címe;
•a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.
Nyugta kizárólag papír alapon bocsátható ki és kizárólag magyar nyelven állítható ki.
A nyomdai úton előállított nyugtára ugyanazok a szabályok alkalmazandóak, mint a nyomdai úton előállított számlára, azzal az eltéréssel, hogy a nyugtanyomtatvány egyben az abban megjelöl szolgáltatás igénybevételére is jogosítja annak bemutatóját (jegyként is funkcionál).
A nyugtára nem kell állami adóhatóság által kijelölt sorszámtartományt alkalmazni.

Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:
•a taxi szolgáltatást nyújtó adóalanyok,
•a gyógyszertárak,
•a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a részben vagy egészben készpénzzel történő kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében,
•a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.3.3 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
o a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
o a csomagküldő szolgálat, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
o az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
o a termelői borkimérés, az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében.
 
Az adóhatóság a nyugtaadásra kötelezett indokolt kérelmére felmentést adhat a pénztárgép kötelező alkalmazása alól abban az esetben, ha az adóalany szociális vagy egészségügyi helyzete miatt a pénztárgép alkalmazása rá nagy terhet róna, illetve akkor, ha az adóalany gazdasági tevékenységének természete, illetve tevékenysége végzésének egyéb körülményei miatt a nyugta adása pénztárgép alkalmazásával nem oldható meg, vagy csak aránytalanul nagy megterheléssel lenne megoldható.
A nyugtaadási kötelezettsége alól az adóalany egyedi engedély alapján nem mentesíthető, nyugtaadási kötelezettség alól csak törvényi előírás alapján lehet mentesülni. Azok az adóalanyok is, akik a pénztárgép alkalmazása alól mentesülnek, kötelesek nyugtát kibocsátani.
Törvényi előírás alapján mentesül a nyugta kibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha
•sajtóterméket értékesít;
•a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény71 hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt;
•kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesíti a termék értékesítését, a szolgáltatás nyújtását.

3. Speciális szabályok

3.1. Számla kibocsátásának átvállalása
A számla kibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga,  illetőleg az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. Utóbbi esetben a kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen és írásban meg kell állapodnia egymással – különösen – a számlakibocsátás elfogadásának feltételeiről és módjáról.
A számla kibocsátásában meghatalmazottként akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik személy eljárhat. A meghatalmazást írásba kell foglalni. A meghatalmazás szólhat egy ügylethez fűzendő számlaadási kötelezettség teljesítésére, vagy szólhat akár a számla kibocsátási kötelezettség általános érvényű teljesítésére.
Azon személy, szervezet által kiállított számla, aki/amely a számla kibocsátására kötelezett meghatalmazottjaként jár el, abban az esetben alkalmas – az egyéb feltételek teljesülése mellett – adóigazgatási azonosításra, ha nyomdai úton előre előállított számlanyomtatvány használata esetében a meghatalmazott a számlanyomtatványt egy másolati példányban eljuttatja a számlakibocsátásra kötelezettnek.
Az ügylethez főződő számla kibocsátási kötelezettségnek – feltéve, hogy annak nem a kötelezett saját maga tesz eleget – kizárólag egy meghatalmazott tehet eleget, még abban az esetben is, ha a kötelezett egyébként több személy részére is adott meghatalmazást. A számlakibocsátáshoz főződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős abban az esetben is, ha a felek a megállapodásukban másként rendelkeztek.

3.2. Csoportos adóalany számlázása
Csoportos adóalany számlaadási kötelezettségét a számlaadásra vonatkozó általános szabályok szerint teljesíti azzal a különbséggel, hogy esetében minden csoporttag a harmadik személyekkel kapcsolatos, az adózással összefüggő egyéb jogviszonyaiban az adózással kapcsolatos iratokon (például a számlán) a csoportazonosító számot [a csoport közösségi adószámát, feltéve, hogy a konkrét ügyletre tekintettel az is szükséges)] és saját adószámát is köteles feltüntetni.
A csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok, a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendeletben az egyes bizonylatok adóigazgatási azonosításra való alkalmasságával szemben támasztott követelményeket tagonként külön -külön is teljesíthetik.

3.3. Felvásárlási okirat
A mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanytól az Áfa-törvény mellékletében meghatározott saját előállítású, feldolgozású terméket vásárló, szolgáltatást igénybevevő – nem különleges jogállású – belföldön nyilvántartásba vett adóalanyt felvásárlási okirat kibocsátási kötelezettség terheli. A felvásárlási okirat kiállítása révén a mezőgazdasági tevékenységet végző különleges jogállású adóalany mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól.
A felvásárlási okirat kötelező adattartalma a következő:
•a felvásárlási okirat kibocsátásának kelte;
•a felvásárlási okirat sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja;
•a termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve, címe és adószáma;
•az értékesített termék megnevezése, és az annak jelölésére legalább az Áfa-törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
•a teljesítés időpontja, ha az eltér a felvásárlási okirat kibocsátásának keltétől;
•a kompenzációs felár alapja, továbbá az értékesített termék kompenzációs felár nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás kompenzációs felár nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
•az alkalmazott kompenzációs felár mértéke;
•a kompenzációs felár összege;
•a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének aláírása.
A felvásárlási okirat kibocsátási kötelezettséget kizárólag a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője teljesítheti; az ilyen ügyletről felvásárlási jegy nem bocsátható ki, és a bizonylat egyszerűsített adattartalommal nem bocsátható ki.
A felvásárlási okirattal kapcsolatos, de az Áfa-törvény XIV. fejezetében nem szabályozott kérdésekben az Áfa-törvénynek a számlázásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

3.4. Mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany számlázása
Az olyan adóalany aki/amely tevékenységére tekintettel az Áfa-törvény XIV. fejezetének előírásai alapján kompenzációs felár érvényesítésére jogosult, az Áfa-törvény általános szabályai szerint kötelezett számla, illetve nyugta adására. Kivételt ez alól csak az olyan – az Áfa-törvény 198. § a)-b) pontjai alapján mezőgazdasági tevékenységnek minősül – termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása képez, melyet belföldön nyilvántartásba vett – nem különleges jogállású – adóalany felé végez,85 feltéve, hogy a felvásárlási okirat egy példányával rendelkezik.
 
3.5. Alanyi adómentes számlázása
Az alanyi adómentes adóalanyt alanyi adómentes minőségében az általános szabályok szerint számla kibocsátási kötelezettség terheli. E kötelezettségének kizárólag olyan számlával tehet eleget, amelyben áthárított adó, illetőleg az adó tartalom meghatározására alkalmas százalékérték nem szerepel. Figyelemmel kell lenni arra, hogy az Áfa-törvény XIII. fejezetének előírásai alapján az alanyi adómentes adózó nem jár el minden ügyletében alanyi adómentes minőségében.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
 

Orosz