Cafetéria 2012

Hogyan adjunk olcsóbban „természetbeni” juttatásokat?

A munkabér terhei 2012-ben:
A dolgozónak adott bruttó 200.000-Ft munkabér azt jelenti, hogy a munkáltatónak ebben az esetben 257.000- Ft-ot kell kiadnia.
Általaban a munkavállaló nem is sejti, hogy ehhez a bruttó 200.000 forinthoz, a munkáltatónak összesen 257.000 forintot kell kiadnia (részben neki, részben az államnak fizetve)

Miből tevődik össze ez a + 57.000 forint?
A bruttó 200.000 forint 27 százaléka a szociális hozzájárulási adó: (tb járulék, egészségbiztosítási járulék), 1,5 százaléka pedig a szakképzési alap hozzájárulás. Az annyi, mint 28,5 százalék.
Ezen kívül a munkavállalót is kellemetlenül érintik az őt terhelő adók és járulékok. Ezek levonása után kap a dolgozó bruttó béréből nettó juttatást.
A dolgozó terhei:  16    százalék személyi jövedelemadó.
                             17    százalék nyugdij es egészségbiztositási járulék, 
                              1,5 százalék munkaerőpiaci járulék.
Az mindösszesen: 34,5 százalék
A bruttó 200.000 forintból ezek után kifizetésre kerül nettó 131.000 Ft.
Így a munkáltató 257.000 forintjábol került kifizetésre ez a nettó 131.000 Ft.

Kedvezmenyes lehetőségek a magyar adórendszerben:
Ezeket a riasztó számokat látva, talán nem is csoda, hogy a vállalkozások folyamatosan keresik annak lehetőségét, hogy kevesebb költséggel, több nettó juttatást biztosítsanak a dolgozóiknak.
Mit nyerhetünk a kedvezményes adózású béren kívüli juttatásokkal??
A legkézenfekvőbb válasz: Adó- és járulék megtakarítást!
Mennyi is ez a megtakarítás?
Nézzük az előző bérfizetéses példát.
A nettó 131.000 Ft cafetéria juttatást kedvező adózású elemekkel 172.000 Ft-ból kiadhatjuk a dolgozóinknak. (ez közel 4 dolgozó cafetéria juttatása)
Megmarad a vállalkozás kasszájában 85.000 Ft az előzőekben leírt teljes költséghez képest. Ez azért ilyen kedvező mert a juttatás értéke után mindössze 30,94% adót kell fizetni, vagy még kevesebbet, hiszen adómentes juttatásokat alkalmazva lehet még kedvezőbb is. 
Más oldalról nézve – ha már megvan a 257.000 Ft a munkáltatónál, akkor ebből akár 196.000 forintot is tudnának a dolgozók felhasználni, ha kedvező adózású juttatásokat kapnának a számfejtett bér helyett.
Megállapíthatjuk, hogy érdemes az ilyen juttatásokkal foglalkozni!

 
A kedvezményes adózásu juttatások törvényi háttere:

Kicsit megnehezíti a béren kívüli juttatási rendszerek építését, hogy több helyen
van elbújtatva a törvényi szabályozása.
Vannak hivatkozások a személyi jövedelemadó törvényben, vannak az önkéntes kölcsönös pénztárakról szóló törvényben, és itt-ott néhány kormányrendelet is intézkedik az egyes juttatási formákról.
Napjainkban ráadásul ezek a szabályozások elég dinamikusan változnak. 

Első lépésként tekintsük át az 1995. évi CXVII. törvényt a személyi jövedelemadóról:

A törvény 71. paragrafusa bizony olyan béren kívüli juttatásokat tartalmaz, melyre az értékük 1,19 szerese utan mindossze 16% adót és 10% EHO-t kell fizetni a munkáltatónak. Ebben az esetben összesen 30,94% az adófizetési kötelezettség.
 

Étkezés támogatása:

71. § (1)  Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a munkáltató – a munkavállalónak a munkaváallaló választása szerint munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész.  
 
b) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem halaóo rész;

2012-ben tehát a munkáltató munkahelyi étkeztetést biztosíthat a munkavállalóinak a törvényi szabálynak megfelelően és/vagy Erzsébet utalványt.
A munkahelyi étkeztetés 12.500 Ft/hó értékben adható a törvényi feltételek fennállása mellet, azaz a munkáltató telephelyén mőködő étkezőhelyen.
Az Erzsébet utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsájtott utalvány, melyet havi 5.000 Ft értékben adhat a munkáltató. 
A két juttatás a munkavállaló választása szerint „és/vagy” kapcsolattal szerepel a törvényi szövegben, tehát szerencsés esetben mindkettő adható kedvező adózással.

Széchenyi Pihenő Kártya:

A SZÉP Kártyával 3 különböző féle „alszámlát” tudunk majd kezelni:

a.)A szálláshely kártya számlájára utalt éves maximum 225.000 Ft-ot a kormány rendeletben rögzítésre került szálláshely szolgáltatásra használhatják a dolgozók.
 
b.) a vendéglátás kártya számlájára utalt éves max. 150.000 Ft-ot (12*12.500 Ft) melegkonyhás vendéglátó-helyeken a kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra használhatjuk fel. 

c.) a szabadidő kártya számlájára utalt éves maximum 75.000 forintot, a szabadidő eltöltést, a rekreációt, az egészség megőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásokra költhetjük.
 

 
Iskolakezdési támogatás:

71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a munkáltató – a munkavállalónak
e) iskolakezdési támogatás címen juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész;
 E § alkalmazásában iskolakezdési támogatásnak minősül az a juttatás, amelyet a munkáltató a közoktatásban részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat beszerzéséről szóló számla megtérítésére vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogositó utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek jogszabály alapján családi pótlék juttatásra, jogosult szülője, gyámja  vagy e szülőnek, gyámnak vele közös háztartásban élő házastársa;

Ha értelmezzük ezeket a sorokat, akkor arra kell figyelnünk:
1. Iskolakezdési támogatást az általános iskolai vagy középiskolai tanulmányait az adott év szeptemberében folytató gyermekekre alapozva adhatunk.
2. Gyermekenként a minimálbér 30%-ig nyújtható ilyen juttatás minden erre jogosult munkavállalónak.
3. A családi pótlékra jogosult szülő és vele egy háztartásban élő házastársa kaphatja, azaz egy közös gyermek után mindkét szülő igénybe veheti, ha ezek a pontok igazak rá.
A sok feltételnek való megfelelést egy nyilatkozattal kell ellenőriznünk minden érintett
munkavállalónal.
4. A tanévkezdést megelőző és az azt követő 60 napon belül számolhatjuk el.
5. Kiadásának módjai: utalvány, vagy a munkáltató nevére szóló számla alapján (kizárólag tankönyv, taneszköz, ruházat számlákat fogadhatunk be.)

Helyi bérlet:

71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a munkáltató – a munkavállalónak a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem;
Na, itt sok korlátozást nem ad a törvény. Kizárólag helyi közlekedésre alkalmas bérletet számolhatunk el, melynek számlája a munkáltató nevére szól. Azt házon belül szabályozhatjuk, hogy a dolgozó vásárolja meg a bérletet, és az ellenértéket térítjük, vagy a munkáltató vesz bérletet, és ezt osztja szét a dolgozói közt.

Önkéntes nyugdijpénztár
A lényeges pontok itt:
1.
Önkéntes nyugdíjpénztárba a munkáltató a minimálbér 50 százalékáig fizethet havonta pénztári hozzájárulást kedvezményes adózással munkavállalóinak.
2. Történt szabályozás az előre, meg utólag elutalt pénztári befizetésekre is, de a legbiztosabb, hogy az adott hónapban teljesítsük a munkáltatói utalásokat, így az adott hónapra kell majd az adót is rendezni.
3. Be kell szerezni egy nyilatkozatot az érintett dolgozóktól, hogy máshonnan nem kapnak ilyen juttatást.

Egészségpenztár
71. § (3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói havi hozzájárulásból az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba együttvéve a minimálber 30 százalékát meg nem haladó rész, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt. 

Ezt értelmezve láthatjuk:
1. Egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba együtt a munkáltató a minimálbér 30 százalékáig fizethet havonta pénztári hozzájárulást kedvező adózással. Ha csak az egyiket választjuk, akkor az is kiteheti ezt a 30%-ot.

2. Az előre és utólag utalásra ugyanaz a szabályozás, mint a nyugdíjpénztáraknál.

3. Be kell szereznünk itt is egy nyilatkozatot az érintett dolgozóktól, hogy nem
kaptak máshonnan  ilyen juttatásokat.

Mindegyik önkéntes pénztári fajtára vonatkozik egy-két újabb kikötés, melyet be kell tartanunk a törvényességhez.
 (1) Munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettséget egészben vagy részben átvállalja.
 
(2) A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban áll. A munkáltató munkavállalóként mindhárom típusú pénztárban egyidejűleg is vállalhat hozzájárulási kötelezettséget.

(3) A munkáltatói hozzájárulás minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű vagy a munkabérének azonos százaléka, amelyet a munkáltató köteles az alkalmazott által választott pénztártól függetlenül egységesen megállapítani. A munkáltató a hozzájárulás megállapiíásakor pénztártípusonként különbséget tehet. A munkabér százalékban meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is.

1. A munkáltató az önkéntes pénztári hozzájárulásból egyetlen munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább 6 hónapja munkaviszonyban van.
Ez azt jelenti, hogy a pénztári hozzájárulásra mindenki jogosult lesz az első 6 hónap munkaviszony után.

2. Minden jogosult munkavállalónak egységes mértékben kell a munkáltatói hozzájárulást fizetnünk az önkéntes pénztárakba, hacsak ő  írásban nem nyilatkozik a szüneteltetésről.   
 
KERETSZABÁLY
70. § (4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel e törvény külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a munkáltató által a munkavállalónak,   adott adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, meghaladó része.
Amennyiben túllépjük az előbb említett juttatásokra vonatkozó keretösszeget,akkor a juttatás értékének 1,19 szerese után 16% SZJA-t és 27% EHO-t kell fizetnünk.
Ez az adott juttatás 51,17 %-a.
Ugyanezzel a magasabb (összesen 51,17%) közteherrel kell számolnunk akkor is határérték feletti részre, ha a kedvező adózasú juttatások összes értéke átlépi az éves 500.000 forintos határt.
Az 500.000 Ft-os keret értékét a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal arányosan kell számolnunk. Tehát ha valaki fél évet töltött nálunk munkaviszonyban, akkor egy 250.000 Ft értékű határt kell figyelnünk.

Az 500 e- Ft-os keret figyelésénél az alábbiakat kell számitásba vennünk:
- a munkaltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás  a munkavállaló és közeli hozzátartozója részére
- munkahelyi étkeztétes
- Erzsébet utalvány
- Széchenyi Pihenő Kártya
- iskolakezdési támogatás
- helyi bérlet
- iskolarendszerű képzés
- önkéntes nyugdijpénztári hozzájárulás
- egészségpénztári/önsegélyező pénztári hozzájárulás
- foglalkoztatói nyugdij szolgáltató intézménybe fizetett hozzájárulás
 
Teljesen adómentes elemek!
Még kedvezőbben alakul a béren kivüli juttatások adózása, ha használjuk azokat az elemeket, melyek az SZJA  törveny 1. sz. mell.-ben szerepelnek, és adómentesek.

Sporteseményre szóló belépő:
 A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes: az ingyenesen vagy kedvezményesen  a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet.
Jól kiolvasható a törvényből az éves 50.000 forintos korlát.
Emellett még arra érdemes figyelnünk, hogy ezt a juttatást nem saját sportolásukra költhetik majd a dolgozóink, hanem valóban egy versenyre, bajnokságra, meccsre szóló belépőt, bérletet vásárolhatnak vele.
 
Juttatási elemekre vonatkozó keretek 2012 jan.-tól: 30,94% adóval
Juttatás fajta Törvény által meghatározott maximum:

Lehetőségek a Cafetériában 2012. Január 1. után

A legfontosabb, hogy a kedvezményes juttatások összevontan évi 500.000 Ft értékig adhatóak, a felett már nem érvényes a "kedvezményes" adózás. Az 500.000 Ft-os körbe tartozó juttatások ki vannak emelve.

Figyelem! Január 1-től a kedvezményes adózás mellett további 10% EHO-t is kell fizetni, a juttatás értékének 1,19-szeresére vetítve. Ezen juttatások adóterhe így 30,94% összesen.

Azon juttatások, amik a táblázatban nem szerepelnek, azok adóterhei a munkabér adóterhével azonosak.