Kisvállalati adó

Ki választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást?
  egyéni cég
  közkereseti társaság
  betéti társaság
  korlátolt felelősségű társaság
  szövetkezet és lakásszövetkezet
  erdő birtokossági társulat, végrehajtó iroda
  ügyvédi-, és közjegyző iroda
  szabadalmi ügyvivő iroda
  külföldi vállalkozó
  belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy
Az adóalany nem határozhatja el mérlegforduló napjának megváltoztatását, továbbá számviteli beszámolóját csak forintban állíthatja össze.

Milyen cégek választhatják a kisvállalati adót?
  A kisvállalati adó alá történő jelentkezést megelőző évben az átlagos foglalkoztatott létszám statisztikai átlaga nem haladta meg a 25 főt
  

A cég árbevétele az adóévet megelőzően az 500 millió forintot nem haladta meg, év közben alakult cég esetén az 500 millió forint időarányos részét
  Utolsó, beszámolóval lezárt üzleti évében a mérlegfőösszege az 500 millió forintot nem haladta meg
  Az árbevétel, mérlegfőösszeg és átlagos alkalmazotti létszám esetén a meglévő kapcsolt vállalkozásokat is figyelembe kell venni.
  Az adóévet megelőző két naptári évben a vállalkozás adószámának jogerős felfüggesztésére nem került sor
  A kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezéskor az adózónak nem lehet 1 millió forintot meghaladó, jogerősen megállapított, végrehajtható adótartozása
  A vállalkozás üzleti évének mérlegforduló napja december 31, vagyis a vállalkozás üzleti évének eleje és vége egybeesik a naptári év első és utolsó napjával

Hogyan lehet a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni?
A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni az e célra szolgáló nyomtatvány kitöltésével, elektronikus úton lehet
  A bejelentkezés határideje az adóévet megelőző év decemberének 1-20. napja. Azaz ha valaki jövő évtől így szeretne adózni, annak ez év decemberében kell ezt a tényt az adóhatóság felé bejelentenie
  Ha valaki a bejelentkezést megtette, de mégsem így szeretne adózni, a bejelentést január 15. napjáig visszavonhatja.
  Nem jogszerű a bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.

Mikor szűnik meg a kisvállalati adózói státusz?
  Ha az adóalanyt be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért, vagy nyugta-, számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt, illetve igazolatlan eredetű termék forgalmazása miatt megbírságolják, a határozat jogerőssé válásának napjával
  Ha az adózó adószámát felfüggesztik, a felfüggesztés jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával
  Annak a naptári negyedévnek a végével, melynek utolsó napján az adóalany adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja a 1.000.000.- forintot
  Ha a vállalkozás által foglalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt, annak a hónapnak utolsó napjával, mikor ez a változás bekövetkezett
  Ha a kisvállalati adó alá tartozó vállalkozás árbevétele átlépi az 500 millió forintot, a bevételi határ átlépésének hónapja előtti hónap utolsó napjával
Ha egy vállalkozás kisvállalati adózói alanyisága megszűnik, ezt a tényt - a megszűnés okának ismertetésével, és a megszűnés pontos napjának közlésével - a megszűnést követő 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. A kisvállalati adózásból történő kilépést/kizárást követően ez a fajta adózás két évig nem választható újra.
Mennyi a kisvállalati adó mértéke?
  Az adó mértéke 16%
  
Mi a kisvállalati adó alapja?

  A kisvállalati adó alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása és az általa teljesített személyi jellegű kifizetések együttes összege, azonban a személyi jellegű kifizetések összegénél nem lehet kevesebb.

Mit jelent ez a gyakorlatban, hogyan számoljuk ki az adó alapját?
Az adózó pénzügyi vagyonának változása alatt az adózó pénzeszközeinek tárgyévi, és a tárgyévet megelőző évi összegének különbözetét értjük. Azaz ha valaki 2013-ban fizetendő adóját a kisvállalati adó szerint határozza meg, akkor az adó alapja a 2012-2013 évek pénzügyi vagyona változásának összege, plusz a 2013-ban teljesített személyi jellegű kifizetések (a törvénytervezet értelmében személyi jellegű kifizetés jellemzően az alkalmazottaknak a cég által fizetett, járulékalapot képező jövedelme).
Az adó alapját korrigálni kell többek között az alábbiakkal:
  Vállalkozás által kapott, vagy nyújtott kölcsön összege
  Előleg beérkezése, vagy kifizetése
  Tőkebevonás, tőkekivonás
  Osztalék megszerzése, vagy fizetése
  Kötvény, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladása, beváltása
Elhatárolt veszteség: amennyiben a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű pozitív eredményét. Az elhatárolt veszteség összegét az adózó 10 év alatt, egyenlő részletekben használhatja fel a következő adóévekben.
Az adóalany nem határozhatja el mérlegforduló napjának megváltoztatását, továbbá számviteli beszámolóját csak forintban állíthatja össze.
Amire figyelni érdemes: a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégek választásuk szerint kikerülnek a számviteli törvény hatálya alól. A számviteli törvény hatálya alól való kikerülés meglepetéseket is okozhat. Egy magánszemély számára a számviteli törvény alanyának minősülő társaság eredményéből felosztott jövedelem osztaléknak minősül, mely után 16 százalék személyi jövedelemadót, illetve legfeljebb 450 ezer forintig 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.
 A kisvállalati adó alanyává váló közkereseti társaság, betéti társaság, korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég nem választhatja a számviteli törvény hatálya alatt maradást.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 66. szakasza szerint osztalékjövedelem „a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés”. Ha nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá a kisvállalati adós közkereseti társaság, betéti társaság, korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég alanya, a tag számára kifizetett részesedés mégis minősülhet-e osztaléknak a személyi jövedelemadó törvény keretei között, ha nyilvántartásait a számviteli törvény rendelkezései szerint vezeti?
Ha nem, akkor a magánszemély tag által megkapott részesedés nem osztalékjövedelemnek, hanem egyéb jövedelemnek minősül, amelyet a 16 százalék személyi jövedelemadón túl már 27 százalékos egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség is terhel, felső korlát nélkül.
Példa a kisvállalati adó mértékének megállapítására
Az adózó pénzügyi vagyonát az adózó beszámolójában szereplő pénzeszközök összege jelenti.
Ez a befektetett pénzügyi eszközök, és a pénzeszközök együttes összege.
A vállalkozás pénzügyi vagyona a tárgyévben 1.500.000 forint, az előző évben 2.200.000 forint volt, akkor a pénzeszközök változásának értéke –700.000 forint.
A személyi jellegű kifizetések jellemzően a vállalkozás által alkalmazott személyek felé történő, járulékalapot képező kifizetés.
Ha a vállalkozás havonta 150.000 forintot fizetett ki ezen a jogcímen, akkor évente 1.800.000 forintot.
A kisvállalati adó alapja ezért 1.800.000 - 700.000, azaz 1.100.000 forint lenne. Mivel az adó alapja a személyi jellegű kifizetések összegénél nem lehet alacsonyabb, ezért az 1.800.000 forint.
A fizetendő adó ennek 16%-a, azaz 288.000 forint.
Kisvállalati adó választása esetén annak megfizetésével az adózó eleget tesz a
  társasági adó
  szociális hozzájárulási adó
  szakképzési hozzájárulás
bevallása és megfizetése kötelezettségének. Az osztalék utáni személyi jövedelemadót (16%) és egészségügyi hozzájárulást (14%) továbbá az iparűzési adót meg kell fizetni.
A kisvállalati adót az adóévet követő év május 31-ig kell bevallani, és befizetni. Év közben adóelőleget kell fizetni, ennek mértéke havonta a cég által foglalkoztatottak részére történt, járulékalapot képező kifizetések összegének 16%-a. Az adóelőleget minden hónap 12. napjáig kell megfizetni.
 
 Orosz