Energia

Mozgalmas év elé néz a közüzemi szektor: a rezsicsökkentés harmadik menetének beindítása mellett komoly tulajdonosi átrendeződések mennek végbe, az állam főszereplésével. Továbblépés várható a magyar energiastratégiát jó időre meghatározó paksi bővítés ügyében is.

Bizonytalanságokkal kezdődik 2014 a közüzemi szektorban, szakmai vélemények szerint azonban a választások után “normalizálódhat” a kormány hozzáállása, főként ami az energiacégeket illeti. A lakossági energiaszolgáltatásban várhatóan a januári Fidesz-frakcióülésen születik döntés a harmadik, egyelőre nem ismert mértékű rezsicsökkentésről, az illetékes munkacsoport azonban várhatóan csak az áram- és a gázárral foglalkozik majd, a főként önkormányzati tulajdonú távhőszolgáltatók veszteségeit nem növelnék tovább (a szektor már idén 50-60 milliárd forint többlettámogatást kapott az árcsökkentés miatt).

Januárban születhet meg egy újabb törvény, amely a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatbekérési jogait bővíti. Az elosztócégeknek több milliárd forintba is kerülhet évente a fogyasztói berendezések műszaki felülvizsgálata.

A szolgáltatók állami megvásárlásának első lépéseként a Főgáz Zrt. többségi, eddig RWE-tulajdonú részvénycsomagja került az állami MVM Zrt.-hez, a kisebbségi tulajdonos továbbra is a fővárosi önkormányzat. A korábbi közlések alapján legalább két cég megvásárlása zárulhat le a közeljövőben, piaci hírek szerint ezek között nagy eséllyel szerepelhet a régóta és erősen veszteséges Tigáz Zrt. (amelyre már konkrét, de a tulajdonosok által el nem fogadott árajánlatot is adott a kormány), illetve a szintén RWE-érdekeltség Elmű-ÉMÁSZ-csoport (az MVM pedig nemrégiben 263 milliárd forintra bővítette klubhitel-keretét). Az állami cég a közeljövőben közel egymilliárd forintért megvásárolhatja a Panrusgáz Zrt. felét is az E.Ontól (a Gazprom−E.On-tulajdonú cég az ukrán oldalon veszi át az orosz gázt, tulajdonlása az orosz−magyar gázszerződés várhatóan jövőre induló tárgyalásának is alapkérdése).

A víziközmű-szektor szereplőinek száma a korábbi közel tizedére olvadhat januártól: az MEKH legutóbbi közlése szerint december 20-ig 38 szolgáltató kapott működési engedélyt − korábban mintegy 400 szolgáltató volt Magyarországon −, 11 kérelmet pedig elutasított a hivatal. (Összesen 84 cég folyamodott engedélyért, több társaság azonban januártól várhatóan egységes szolgáltatóként tevékenykedik majd.) Az engedélyekkel le nem fedett településeken az MEKH közérdekű üzemeltetőt jelöl ki − erre hét esetben már sor került, harminc kijelölési eljárás pedig folyamatban van. A hivatalnak jövőre kell megalkotnia a víziközmű-szolgáltatások árképzését egységesítő rendeletét. A szektor az integráció és a rezsicsökkentés miatt nagyjából 20-40 milliárd forint állami támogatásra szorulhat jövőre.

Többszöri halasztás után várhatóan az év első felében jelenik meg a paksi atomerőmű bővítését célzó tender, a 3-4 ezer milliárd forintra becsült beruházás legesélyesebb befutójának többnyire az orosz állami Roszatomot tartják. Szakmai vélemények szerint több kérdést is felvet a folyamat átláthatósága, illetve a gyors döntés indokoltsága is.

Februárban indul a legújabb panelprogram, a kormányzati ígéretek szerint 2020-ig 500 milliárd forint áll majd rendelkezésre a lakások energetikai felújítására, ami 380 ezer otthon korszerűsítését teheti lehetővé. Szakértők szerint ugyanakkor a nagyobb megtakarítási potenciállal rendelkező családi házak tulajdonosait sem volna szabad kihagyni a kvóta- és uniós pénzek elosztásakor.

Forrás